Bárányhimlő – a várandósság szemszögéból (is) nézve

IMG_1072

Bárányhimlő (legfontosabb infók)

  • Varicella zoster vírus (VZV) okozza.
  • Nagyon fertőző, pattanásszerű kiütéseket (kezdetben pattanásszerű hólyagok, majd hegek, pörkök), levertséget, lázat okoz általában.
  • Arcon/hason/mellkason/háton kezdődnek általában a viszkető kiütések, melyek testszerte elterjedhetnek, akár 250-500 kiütés is megjelenhet testszerte.
  • A kiütések ráterjedhetnek a szemhéjakra, szájba, genitáliákra (nemi szervekre).
  • A bárányhimlő súlyos lefolyású is lehet, különösen kisbabáknál, felnőtteknél, immunrendszert gyengítő állapotokban.
  • A kiütések különböző stádiumokban egyszerre is jelen lehetnek (folyadékkal telt hólyagoktól pörkig). Kb. egy hét alatt alakulnak a hólyagok pörkké.

 

Hogyan, mikor fertőz a bárányhimlő?

  • Hogyan? Cseppfertőzéssel illetve kontakt útján is terjed. A bárányhimlő kórokozóját a varicella zoster virust tartalmazzák az orr és garatváladék, vér valamint a bárányhimlős hólyagok váladékai, így az általuk szennyezett kézzel, tárgyakkal (pohár, cumi, cumisüveg, játékok…) , vagy a levegőbe kerülve (köhögés, tüsszentés…) is fertőzhetnek.
  • Mikor? 1-2 nappal a kiütések megjelenése előttől, odáig, ameddig nem pörkösödnek a hólyagok (megjelenésüktől kb. 5-7 nap).
  • Mi a lappangási idő és mennyi ez? A lappangási idő az az idő, ami a bárányhimlővel történő találkozástól a tünetek kifejlődéséig tart, leegyszerüsítve tehát, az az idő, amikor az adott személy már bárányhimlős, de még nem tud róla. Lappangási idő: 10-21 nap
  • Bárányhimlő után… további védettség kérdése? Ha valaki egyszer átesett a bárányhimlőn, életre szóló védettség alakul ki, többször valószínűleg nem kapja el. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy annak ellenére, hogy valaki már átesett a bárányhimlőn, mégis elkapja újra.

 

Mik a bárányhimlő szövődményei?

  • A bőr illetve egyéb szövetek Streptococcus A (Str. pyogenes) által okozott felülfertőződései, pl. ótvar…
  • Tüdőgyulladás
  • Agyvelőgyulladás (fejfájás, zavartság, görcsök)… idegrendszeri maradványtüneteket hagyhat maga után a gyógyulást követően
  • Kisagyi egyensúlyzavar mely a kisagy gyulladásának következménye (akaratlagos mozgások kivitelezése közben hányinger, hányás, remegés, beszédzavar… 2-3 hét alatt spontán gyógyul)
  • Reye szindróma (hányinger, hányás, zavartság, letargia, kóma, halál). Az aspirin adása könnyen provokálja a Reye szindróma kialakulását, így aspirint tilos gyereknek adni!
  • Középfülgyulladás
  • Májgyulladás
  • Vérmérgezés
  • Folyadékvesztés
  • Szívizomgyulladás
  • Csontvelőgyulladás
  • Vérképzőrendszeri eltérések
  • A bárányhimlő ritka szövődménye a stroke. A bárányhimlőt követő egy évben 3x gyakrabban fordul elő, az esetek száma egyre nő.
  • Sokan olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházi kezelésre szorulnak, továbbá halált is okozhat a szövődményes bárányhimlő.

 

Herpes zoster – övsömör

Hónapokkal, évekkel a bárányhimlő után, bárányhimlőn átesettek kb. 15%-ában fordul elő. Ennek oka az, hogy a bárányhimlő lezajlása után az azt okozó VZV visszahúzódik az érzőideg dúcokba, ahol normál immunállapotban inaktív állapotban van. Az immunstátusz gyengülése esetében a VZV aktiválódhat, kiszabadul az érzőideg dúcokból és a jellemző elváltozásokat ún. dermatómák (1-3 dermatoma) mentén okozza általában csak az egyik oldalon. A dermatóma a bőr egy szelete/ csíkja, ami az adott érzőideg beidegzési területe. Orvosi konzultáció, kivizsgálás javasolt az övsömör megjelenése után.

 

Kiknél nagyobb a szövődményes bárányhimlő valószínűsége?

  • Újszülöttek
  • Serdülők
  • Felnőttek
  • Várandósok
  • Immungyenge állapotok (HIV/AIDS, tumoros állapotok, szervtranszplantáción átesettek, kemoterápiás kezelés alatt állók, immunszuppresszív kezelést kapók, hosszasan szteroidokat szedők)

 

A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal milyen tünetek jelentkezhetnek?

  • Hőemelkedés, láz
  • Torokfájás
  • Fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet
  • Étvágycsökkenés/ étvágytalanság
  • Fejfájás

 

A várandós anyukára nézve milyen kockázatokkal kell számolni bárányhimlő esetén?

Bárányhimlő szövődményei, pl. tüdőt érintő szövődmények, máj- és idegrendszeri szövődmények valószínűsége nagyobb.

 

Várandósság alatti bárányhimlő esetében milyen veszélyek fenyegetik az embryot/magzatot, a születendő kisbabát?

Ebben a kérdésben a legfontosabb tényező az idő, tehát, hogy a várandós nő a terhességének mely szakaszában, hányadik hetében fertőződik.

  • Első 20 hétben (különösen 8-20): congenitalis varicella syndroma (veleszületett bárányhimlő szindróma) : végtagfejlődési rendellenesség, hegesedések a bőrőn, központi idegrendszer fejlődési rendellenességei (agy atrófia- agysorvadás, agy fejlődésének hiányosságai, microcephalia- kisfejűség, szem gyulladása, mentális retardáció- csökkent szellemi tevékenység, paralízis- bénulás).
  • Ha a szülést megelőző kb. 5 nap során, valamint a postpartum (szülést követő) 48 órában alakul ki a bárányhimlő, az újszülött valószínűleg az ún. NEONATÁLIS VARICELLA- val fog megszületni, ami egy életveszélyes állapot. Az újszülött 10-12 napos korára súlyos fertőzésre lehet számítani, mely kezelés nélkül 30%-ban halálos.

 

Ha egy korábban bárányhimlőn át nem esett nő a várandóssága során találkozik a bárányhimlővel, azonnal érdemes a kezelő orvosához fordulni, hogy mérlegeljék, hogy mit lehet a továbbiakban tenni az anya és a születendő kisbaba egészségének érdekében.

 

Milyen lehetőségek vannak ha az anyuka tudomása szerint ezt megelőzően nem találkozott bárányhimlővel, most viszont várandósan igen?

Egy egyszerű vérvételt követően a vér vizsgálata során a bárányhimlő ellen termelt ellenanyagokból (továbbiakban varicella IgM, varicella IgG) továbbá a vírus kimutatásával megállapítható, hogy volt-e vagy ténylegesen nem volt azidáig bárányhimlős a kismama, illetve megállapítható, hogy jelenleg báranyhimlős-e. Ebben a pontban én most 2 vizsgálatot említek, az egyik a SZEROLÓGIA, a másik pedig a PCR vizsgálat.

  • A szerológia során a vírus ellen a szervezetünkben termelődő ellenanyagokat vizsgálják. Durván leegyszerűsítve ha a varicella IgM szintje magas, az most zajló bárányhimlő fertőzésre utal, ha a varicella IgG szintje magas az pedig korábban lezajlott fertőzésre utal. Az IgG értékéből lehet következtetni az esetleges védettségre, védettség szintjére korábban lezajlott bárányhimlő fertőzés esetén.

A szerológiát érdemes terhesség előtt elvégeztetni, még a babatervezés fázisában, hogy ellenőrizzük a védettség szintjét, továbbá ha nem megfelelő a védettség még a terhességet megelőzően lehetőség legyen a bárányhimlő elleni védőoltás beadására. Ha nem megfelelő a védettség szintje és a gyermeket tervező nő a védőoltás mellett dönt, akkor az oltástól számítva 1 hónapig nem javasolt teherbe esni. (mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés). Terhes nő nem kaphat bárányhimlő elleni védőoltást. Egy személyes megjegyzés: Az első terhességem előtt, valamint a 2 terhesség között is elvégeztettem a vizsgálatot.

  • A PCR (polymerase chain reaction) során magát a vírust lehet kimutatni. Ezt a vizsgálatot akkor érdemes elvégezni, ha feltételezhető, hogy a várandós nő találkozott bárányhimlőssel, de még nincs tünete a várandósnak. (Egy várandós nő feltételezhetően direkt nem találkozik bárányhimlőssel, ilyen akkor fordulhat mégis elő, ha a bárányhimlős a várandóssal történő találkozáskor még nem tud róla, hogy bárányhimlős, de esetlegesen fertőzhet.) Ennek a vizsgálatnak azért van jelentősége ebben az esetben, mert a várandós ha kimutatták már a szervezetéből a bárányhimlőt, de még nem alakultak ki a betegség tünetei, akkor egyéb tényezőket figyelembe véve az orvos mérlegeli a további terápiás lehetőségeket, melyek az immunglobulin készítmények, továbbá egyéb gyógyszeres kezelés, amik ha még időben vagyunk megvédhetik a várandós nőt és a fejlődő babát a súlyosabb következményektől. Itt is az idő a legfontosabb tényező, ha a várandós anyuka találkozott bárányhimlőssel, akiről a találkozás után derült ki, hogy bárányhimlős, érdemes mielőbb konzultálni a terhesgondozást végző orvossal.

 

Megelőzés: VÉDŐOLTÁS 

 

Mik a legfontosabb tudnivalók az oltásról?

  • Élő attenuált (legyengített) varicella-zoster vírust (VZV) tartalmaz
  • Egészséges embereknél az oltás nem okoz bárányhimlőt
  • Varilrix 9 hónapos kortól, Varivax 12 hónapos kortól
  • Az oltás következtében a szervezet ellenanyagokat termel, mely védettséget nyújt a bárányhimlővel szemben.
  • A bárányhimlő elleni védőoltás nem biztos, hogy kialakítja a teljes védettséget, de ha a bárányhimlő az oltás ellenére mégis kialakul, az valószínűleg enyhébb és szövődménymentes lesz.

 

Ki nem kaphat oltást?

  • Ha neomicinre, vagy az oltás bármely alkotójára érzékeny.
  • Ha allergiás reakció lépett fel korábban az oltás bármely összetevőére.
  • Ha lázas.
  • Ha várandós.
  • Ha immunhiányos állapota van.
  • Ha immunrendszert gyengítő gyógyszert szed.
  • Az immunrendszer védekezőképességének függvénye az oltás beadhatósága.

Oltást követően egy hónapig nem javasolt teherbe esni, olyannyira nem, hogy hatékony fogamzásgátlóval szükséges védekezni.
(mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).

 

Miről beszéljen orvosával mindenképpen az oltás beadatása előtt?

  • Minden vény nélkül kapható készítményről, amit az utóbbbi időben szedett.
  • Vényköteles gyógyszerekről, amiket az utóbbi időben szedett.
  • Különösen acetilszalicilsav (szalicilát) készítmények közelmúltban történő alkamazásáról.
  • A szalicilátoknak különösen nagy a jelentősége az oltás szempontjából, szalicilátkezelés után az oltást 6 héttel el kell halasztani a Reye syndroma elkerülése végett.

 

Bárányhimlő védőoltás (egyik gyártó cég) – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

  • Mikortól? 9 hónapos kortól

 

  • 9 hónál idősebb 12 évnél fiatalabb (2 oltás)
  • 13 éves vagy idősebb (2 oltás)

Az 1. oltás után a 2. oltást kb. 6 héttel később érdemes beadni (4 hétnél korábban ne).
Mint minden oltásnak, a bárányhimlő oltásnak is lehetnek szövődményei, az oltási szövődmények azonban ritkák, viszont a bárányhimlő fertőzés okozta szövődmények súlyosabbak és sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő.

 

Bárányhimlő védőoltás (másik gyártó cég) – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

  • Mikortól? 12 hónapos vagy annál idősebb (kivételes esetben, bizonyos helyzetekben 9 hónapos kortól)

 

  • 12 hónapostól 12 èves korig 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás között 12 hét különbséggel.
  • 13 éves vagy annál idősebb serdülő/ felnőtt számára 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás közt 4-8 hét különbséggel.

 

Fontos, hogy az oltás hűtőben 2-8 fok között tárolandó, a gyógyszertár és a hűtő között pedig célszerű hűtőtáskában szintén 2-8 fok között tárolni.

A védőoltással megelőzhető betegségeket érdemes kivédeni!

Védőoltás👍

 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

 

források:

https://www.cdc.gov/vaccines/hcp/vis/vis-statements/varicella.html

https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/pregnancy-week-by-week/expert-answers/chickenpox-and-pregnancy/faq-20057886

https://www.merck.com/product/usa/pi_circulars/v/varivax/varivax_pp

https://www.merckvaccines.com/Products/Varivax/Pages/home

https://gsk-compendium.hu/spc-varilrix-por-es-oldoszer-oldatos-injekciohoz

%d blogger ezt szereti: