Továbbtanulás- gyerekvállalás- munka

Az én életemben a továbbtanulás jött először. Érettségi után jött az orvostanhallgató élet, hatalmas élményekkel, barátokkal, bulikkal, tudománnyal, brutális szorgalmi időszakokkal és még brutálisabb vizsgaidőszakokkal, tanulós Karácsonyokkal és minden egyéb nehézséggel, szépséggel.
Ez egy szuper, komoly, mély, tapasztalatszerzős időszak volt.
6 év az orvosi, másodévben megismerkedtem a férjemmel (nem orvos, közgazdász), majd harmadév közepén össze is házasodtunk 2012-ben. Esküvő után szerettünk volna családot alapítani, eltelt egy év és nem voltam állapotos. Én alapvetően türelmetlen típus vagyok, de nem félretéve addigi tanulmányaim, motoszkált az agyamban, hogy valami nem stimmel, miért nem fogan meg a baba egy 22 éves nő és egy 26 éves férfi esetében.

Elkezdtük a kivizsgálásokat, gyorsan ki is derült, hogy nekem PCOS és inzulin rezisztenciám van. Ezután volt diéta, sport, gyógyszerek, hormonok, inszeminációk, spontán terhesség, skarlátfertőzés majd vetélés. Itt tartottunk 2014 áprilisában. Ekkor jött a lombikprogram. Ennek segítségével végre várandós lettem, és 9 hónap múlva megszületett az első KisCsodám, Péter Benjámin. Ne rohanjunk így előre, a lombikprogram az ötödéves vizsgaidőszakomra esett, majd mikor már állapotos voltam, indult a hatodév, 7 hetesen mentőgyakorlat, 9-16. hétig gyerekgyógyászat gyakorlat, 17 hetesen gyerekgyógyászat szigorlat. Eddig a pontig a 6. héttől minden nap kaptam infúziót, mert hyperemesis gravidarum vagyis vészes terhességi hányás-om volt. Ezután jött a sebészet gyakorlat, majd szigorlat, majd belgyógyászat gyakorlat majd szigorlat majd neurológia gyakorlat, itt már a szigorlat helyett Peti született.
A 17. héttől màr csak 2-3 naponta volt szükség az infúzióra. Amikor Peti hat hetes volt, otthon hagytam Anyukámnak 2-3 órát, mert elmentem szakdolgozatot védeni, majd 5 hónapos koráig “csak” babáztam, aztán vissza a suliba, nőgyógyászat gyakorlat majd szigorlat, pszichiátria gyakorlat majd szigorlat és neurológia szigorlat, majd 2015 novemberében államvizsga. Elgondolkodtam ezen a ponton, hogy pici még az én Petim, hogy bölcsis legyen és szeretnénk neki tesót, vagy elkezdek dolgozni szeptembertől vagy most legyen Petinek tesója, hát belevágtunk megint, most nem a lombik programba, mert voltak fagyasztott blastocysták a “Petis lombik ciklusból”. Így elmentünk a “Fagyibölcsibe” a többiekért. 2016. márciusban állapotos lettem Zoéval, itt “csak” 2-3 naponta kellett infúzió a 20. hétig, onnan kb heti 1x, illetve “csak” itthon voltam a Petimmel és vártuk a tesót.

Aztán megszületett a 2. KisCsodám, Zoé, aki most 7 hónapos. 21 hónapos lesz amikor bölcsibe megy én pedig dolgozni. Zoé 4 hónapos kora óta Peti bölcsis nagyfiú már.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy választhattam azt az opciót, hogy először a családalapítás, aztán a karrier, tudom, hogy ez ma itthon egy kivételes helyzet, meg is becsülöm nagyon.
Hatodévben amíg a gyakorlataimat teljesítettem Petire vigyázással telt a Férjem, Anyukám és Apukám összes szabadsága, de megszültük azt a diplomát így családilag. Köszönöm nekik a támogatást.

Imádok itthon babázni és nézni, ahogy a KisCsodáim felfedezik a világot, mindemellett várom azt is, hogy elkezdhessem a hivatásom gyakorlását is.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

Here I am…

 

Kedves Anyukák, Kismamák!
Elsősorban Nektek írok, és köszöntök mindenki mást is az oldalamon, aki olvassa a blogbejegyzéseim!

Dr. Stein-Udvardi Réka vagyok, 2015. Decemberében végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán.

FullSizeRender

2 gyerkőc boldog anyukája vagyok, 2015.02.24-én megszületett az én “nagyfiam” Péter Benjámin.
2016.12.21-én megszületett a “kicsilányom” Zoé Hanna.
Peti lombikbaba, Zoé pedig a mi kis fagyicsodánk.

2018 szeptemberében szeretnék elkezdeni orvosként praktizálni, a Szülészet-Nőgyógyászat szakterület a fő csapásvonal.

Anyaként, orvosként, gondolkodó nőként a mai rohanó világunkban fontosnak tartom az információk rapid áramlását, elérhetőségét. Azért hoztam létre ezt az oldalt, hogy megosszam Veletek mamitársaimmal a tapasztalataim, gondolataim, ötleteim, információim. #MomPower

Az itt olvasható tartalmak nem minősülnek orvosi ajánlásnak, a távgyógyítást nem pártolom, orvosként azt mondom, hogy a beteget lássa orvos.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!