KANYARÓ

Úgy érzem, sem anyaként, sem orvosként nem maradharok csöndben a témával kapcsolatban.

2 gyerekem van. A nagyfiam 5 éves lesz februárban, a kislányom decemberben volt 3. A kanyaró elleni védőoltást (MMR) a gyerekeim 15 hónaposan megkapták (a Magyar Oltási rend szerint). Aggodalommal tölt el azonban, az a helyzet, hogy a kanyaró fel-felüti a fejét az utóbbi időben. A kanyaró, amit már egyszer populáció szinten “legyűrtünk”.

Szemelvények …
2017-2018 romániai kanyarójárvány
2019 ukrajnai kanyarójárvány
2019 Europa…
2019 Szamoa dec. 5-re már 65 halálos áldozat, nagyrészt 4 év alatti gyermek…
Szamoának 200000 lakosa van, ebből a 65 az 3,25%.

F15C13A4-0ABE-44F2-A8D8-3EB8505E7887

A kanyarójárvány- veszélyeztettség térképen. A vörös színnel jelzett területeken a legnagyobb, a szürke zónába eső országokban pedig a legkisseb a megbetegedés kockázata, Magyarország ez utóbbiba tartozik.

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS (2019.május)


2019 …
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2019 első felében figyelmeztetést adott ki a kanyaró miatt, ugyanis Európa-szerte addigra már több tízezren fertőződtek meg a betegséggel. A térségben leginkább Ukrajnát sújtja a járvány, több, mint 57 ezer megbetegedéssel.

A nyilvántartott eseteket 42 európai országban regisztrálták, melyek közül tucatnyi végződött halállal. Bár a legtöbb eset Ukrajnában történt, de Albániában és Romániában is kanyarójárvány alakult ki. Világszerte 140 ezer embert ölt meg 2018-van a kanyaró, főként sajnos kisgyermekeket.

A WHO és az UNICEF adatai szerint 2019 júliusra a gyermekek 86%-a részesült a kanyaró elleni védőoltás első dózisából, 69% kapta meg a második dózist is. Ez azt jelenti, hogy 20 millió gyermek 2018-ban nem kapra meg az oltási rend szerinti kanyaró elleni kötelező védőoltást.

A WHO szerint 2018-ban 353 236 bejelentett eset volt, ehhez képest 2019. november közepére több, mint 413 000 esetet jelentettek előzetesen és további 250 000 esetről tud a szervezet csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ez háromszoros növekedést jelent az előző évhez képest.

“Románia, Albánia, Ukrajna stb …messze van”
Erről az a véleményem, hogy a fertőző betegségek ma már nem “tisztelik” a határokat, hiszen betegségek szempontjából nincsenek határok. Ha szeretnék, akkor veszek egy repülőjegyet és este elrepülök az USA-ba, majd 48 órán belül ismét Budapesten tudok lenni. Románia például ennél sokkal közelebb van, sem nekem, sem pedig az ott élő embereknek nem kerül sem sok pénzébe sem sok idejébe átszaladni a 2 ország között. Sokunknak ott élnek a rokonai, meglátogatjuk őket, meglátogatnak minket. Így ha akad köztük vagy köztünk olyan, aki fogékony a kanyaróra (nem védett), akkor könnyedén bele is “csúszhatunk” egy kanyaróba.

“Itthon nincs járvány”
Itthon a populáció nagy része védett. A ’89 után születettek 2 oltást kaptak, védettnek tekinthetők. A ’69 és ’89 között születettek csak egy védőoltást kaptak, így a védettségük nem bizonyos. A ’69 előtt születettek nagy valószínűséggel átestek a kanyarón, így ők is védettek valószínűleg. A 15 hónapnál fiatalabban, illetve azok, akik valami oknál fogva nem kaphatnak oltást, biztosan veszélyeztetettek, ők jelentik a fogékony populáció nagy részét. Magyarországon ezidáig a jól működő oltási rendszernek köszönhetően nem alakult ki járvány, habár az utóbbi pár évben szórványosan már itthon is felütötte fejét a kanyaró.

Gondolatok 2018-ból, amikor a kislányom még 15 hónapnál fiatalabb volt és éppen Romániában zajlott a kanyaró járvány…
“Ha itthon nincs járvány akkor miért aggódom a kislányomért?”
Kislányom 15 hónapos csak 2018 márciusban lesz, így ő akkor kaphatja a kanyaró elleni védőoltást, addig pedig nincs teljesen biztonságban, mert a kanyaró egy nagyon fertőző betegség. Nem tudhatom, hogy ha mondjuk elmegyek egy szállodába, étterembe, akárhová, tőlem pár méteres sugárban ki beteg vagy kiben lappang a kanyaró, nem tudhatom, hogy nem éppen egy határon túli család jött látogatni a rokonait, és mivel Romániában pár éve lecsökkent az oltottak aránya, kisgyerekes családok között megnőtt a kanyaró előfordulásának valószínűsége. Nem vádolok senkit, a határon túl élő családoknak sokkal nehezebb a helyzete, hiszen ha nekik van olyan kisgyereke, aki még nem kaphat oltást, ott a járvány kellős közepén, igen nagy veszélyben van. Hiába gondolkodik a szülők nagy része értelmesen és fogja beoltatni a gyerekét, amikor eléri az oltáshoz szükséges korhatárt, a csökkent átoltottság miatt a számomra elfogadhatóan gondolkodó szülők gyermekei is veszélyben vannak. Arról nem beszélve, hogy sajnos Magyarországon is akadnak olyanok, akik bár elvileg az oltott kategóriába tartoznak, gyakorlatilag mégsincs védőoltásuk, itthon, ahol pedig ez bizony kötelező.

“Mielőtt bevezették a védőoltást, szinte mindenki átesett a kanyarón, akkor mi ezzel a baj?”
A fertőző betegségek közül ebbe relatív sokan halnak bele még mainapság is, 1000-ből egy. Ez a szám aránylag soknak számít. Nem véletlenül vezettek be ellene kötelező védőoltást. Továbbá a lehetséges szövődmények is veszélyesek. A szövődmények előfordulása valószínűbb nagyon idős vagy nagyon fiatal szervezetben, alultápláltakon, immunhiányosoknál.

A kanyaróról általában…
Kontagiozitàsi index közel 100% (ez azt jelenti, hogy rendkívül fertőző, a fogékony egyének több, mint 90%-a megbetegszik járvány esetén)

A MORBILLI elleni védőoltás hatására szinte teljesen eltűnt a magyar családok mindennapjaiból. (Korábban a gyermekek nagy része 5-10 éves kora között átesett a fertőzésen)

Paramyxovirus (RNS)
1-1,5 nap alatt veszíti el fertőzőképességét a külvilágban (tárgyakról, szobahőmérsékleten)

69EE9A14-88A8-41A8-AA32-BC3236CA022F

Hogyan fertőz? Cseppfertőzéssel (légutak, szem kötőhártyáján át)

Lappangási idő: 9-11 nap

Tünetek:
A lappangási idő 2. felében bágyadtság, levertség, rossz közérzet, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, felsőléguti hurut, hányás, hasmenés.

Következő 4-5 nap: felsőléguti tünetek kifejezetté válnak, garatképletek gyulladtak belövelltek, vérbőség miatt “piros a torok”, magas láz, köhögés, rekedtség, intenzív orrfolyás, kötőhártyagyulladás, fényérzékenység, levert, kifejezetten rossz közérzet.

JELLEGZETES NYÁLKAHÁRTYA TÜNETEK: szájüregben, garatban, kisörlők magasságában jellegzetes kiütés, szájnyálkahártyán Koplik folt (sárgásfehér felrakódás)

A 14. nap körül bőrkiütés megjelenése a jellemző (fül mögött, halántéktájékon kezdődik, majd arc, 2-3 nap alatt testszerte megjelenik). Viszketést nem okoznak ezek a bőrjelenségek. 

A bőrjelenségek 4-5 napig fennállnak, majd barnássá válnak ezt követően eltűnnek hámlás kíséretében. Ebben a szakaszban a magas láz végig jellemző.

A kanyaró lefolyása lehet enyhe illetve súlyos formában is megjelenhet, mely akár halálos kimenetelű is lehet.

Szövődmények:

  • leggyakoribb szövődmények: hasmenés, hányás, kötőhártya fekélyesedése, gége gyulladása.
  • viszonylag gyakori: középfülgyulladás
  • A súlyosabb szövődmények sokkal ritkábban fordulnak elő.(tüdőgyulladás, májgyulladás, hörghurut és croup, a vérlemezkék számának csökkenése.)
  • A legsúlyosabb, az agyvelőgyulladás, amely sajnos halálhoz vezethet. Ennek tünetei az álmoság, szédülés, hányás, fejfájás lehetnek.
  • A kanyaró évekkel, akár 15 évvel későbbi szövődménye a szubakut szklerotizáló panenkefalitis (SSPE), amely sajnos minden esetben halálos. Ez nagyon ritka, előfordulása 1:100 000.

A szövődmények is magukért beszélnek, azt gondolom, hogy nem kell további adatokkal bizonygatnom a védőoltás szükségességét.

Szomorúnak tartom, hogy olyan betegségek bukkannak elő, amiket meg tudunk előzni védőoltással. Nem értem, azokat a szülőket, akik valamilyen módon megakadályozzák, hogy a gyermekük védőoltásokban részesüljön. Ami számomra szülőként érthetetlen, hogy nem maga a szülő kerül veszélybe,
akinek a szülei anno beadatták a védőoltásokat, hanem a szülő szeretett gyermeke, akit állítólag mindentől óvni akar.

D8186A15-977F-4198-9492-B706F68E3225

Megelőzés: védőoltás (MMR)

  • Mi ellen véd? kanyaró- mumpsz-rózsahímlő
  • Megjegyzés: élő, attenuált (legyengített) kórokozók
  • Mikor? 15 hó, 11 év (általános iskola 6. osztály)

Ennek a bejegyzésnek nem célja senkit sem megbántani, “kinek nem inge…”
Elllenben szeretném ha más információkkal nem is, de ennyivel rendelkeznének a szülők a “kanyaró témában”, igyekeztem csak a legszükségesebb infókról írni, leszűkítve a témát. Továbbá bízom benne, hogy ez segít megérteni, hogy miért szükségesek a védőoltások.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

Források:

https://www.who.int/immunization/newsroom/new-measles-data-august-2019/en/

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/modszertani_levelek/VML_2019.html

Bárányhimlő – a várandósság szemszögéból (is) nézve

IMG_1072

Bárányhimlő (legfontosabb infók)

  • Varicella zoster vírus (VZV) okozza.
  • Nagyon fertőző, pattanásszerű kiütéseket (kezdetben pattanásszerű hólyagok, majd hegek, pörkök), levertséget, lázat okoz általában.
  • Arcon/hason/mellkason/háton kezdődnek általában a viszkető kiütések, melyek testszerte elterjedhetnek, akár 250-500 kiütés is megjelenhet testszerte.
  • A kiütések ráterjedhetnek a szemhéjakra, szájba, genitáliákra (nemi szervekre).
  • A bárányhimlő súlyos lefolyású is lehet, különösen kisbabáknál, felnőtteknél, immunrendszert gyengítő állapotokban.
  • A kiütések különböző stádiumokban egyszerre is jelen lehetnek (folyadékkal telt hólyagoktól pörkig). Kb. egy hét alatt alakulnak a hólyagok pörkké.

 

Hogyan, mikor fertőz a bárányhimlő?

  • Hogyan? Cseppfertőzéssel illetve kontakt útján is terjed. A bárányhimlő kórokozóját a varicella zoster virust tartalmazzák az orr és garatváladék, vér valamint a bárányhimlős hólyagok váladékai, így az általuk szennyezett kézzel, tárgyakkal (pohár, cumi, cumisüveg, játékok…) , vagy a levegőbe kerülve (köhögés, tüsszentés…) is fertőzhetnek.
  • Mikor? 1-2 nappal a kiütések megjelenése előttől, odáig, ameddig nem pörkösödnek a hólyagok (megjelenésüktől kb. 5-7 nap).
  • Mi a lappangási idő és mennyi ez? A lappangási idő az az idő, ami a bárányhimlővel történő találkozástól a tünetek kifejlődéséig tart, leegyszerüsítve tehát, az az idő, amikor az adott személy már bárányhimlős, de még nem tud róla. Lappangási idő: 10-21 nap
  • Bárányhimlő után… további védettség kérdése? Ha valaki egyszer átesett a bárányhimlőn, életre szóló védettség alakul ki, többször valószínűleg nem kapja el. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy annak ellenére, hogy valaki már átesett a bárányhimlőn, mégis elkapja újra.

 

Mik a bárányhimlő szövődményei?

  • A bőr illetve egyéb szövetek Streptococcus A (Str. pyogenes) által okozott felülfertőződései, pl. ótvar…
  • Tüdőgyulladás
  • Agyvelőgyulladás (fejfájás, zavartság, görcsök)… idegrendszeri maradványtüneteket hagyhat maga után a gyógyulást követően
  • Kisagyi egyensúlyzavar mely a kisagy gyulladásának következménye (akaratlagos mozgások kivitelezése közben hányinger, hányás, remegés, beszédzavar… 2-3 hét alatt spontán gyógyul)
  • Reye szindróma (hányinger, hányás, zavartság, letargia, kóma, halál). Az aspirin adása könnyen provokálja a Reye szindróma kialakulását, így aspirint tilos gyereknek adni!
  • Középfülgyulladás
  • Májgyulladás
  • Vérmérgezés
  • Folyadékvesztés
  • Szívizomgyulladás
  • Csontvelőgyulladás
  • Vérképzőrendszeri eltérések
  • A bárányhimlő ritka szövődménye a stroke. A bárányhimlőt követő egy évben 3x gyakrabban fordul elő, az esetek száma egyre nő.
  • Sokan olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházi kezelésre szorulnak, továbbá halált is okozhat a szövődményes bárányhimlő.

 

Herpes zoster – övsömör

Hónapokkal, évekkel a bárányhimlő után, bárányhimlőn átesettek kb. 15%-ában fordul elő. Ennek oka az, hogy a bárányhimlő lezajlása után az azt okozó VZV visszahúzódik az érzőideg dúcokba, ahol normál immunállapotban inaktív állapotban van. Az immunstátusz gyengülése esetében a VZV aktiválódhat, kiszabadul az érzőideg dúcokból és a jellemző elváltozásokat ún. dermatómák (1-3 dermatoma) mentén okozza általában csak az egyik oldalon. A dermatóma a bőr egy szelete/ csíkja, ami az adott érzőideg beidegzési területe. Orvosi konzultáció, kivizsgálás javasolt az övsömör megjelenése után.

 

Kiknél nagyobb a szövődményes bárányhimlő valószínűsége?

  • Újszülöttek
  • Serdülők
  • Felnőttek
  • Várandósok
  • Immungyenge állapotok (HIV/AIDS, tumoros állapotok, szervtranszplantáción átesettek, kemoterápiás kezelés alatt állók, immunszuppresszív kezelést kapók, hosszasan szteroidokat szedők)

 

A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal milyen tünetek jelentkezhetnek?

  • Hőemelkedés, láz
  • Torokfájás
  • Fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet
  • Étvágycsökkenés/ étvágytalanság
  • Fejfájás

 

A várandós anyukára nézve milyen kockázatokkal kell számolni bárányhimlő esetén?

Bárányhimlő szövődményei, pl. tüdőt érintő szövődmények, máj- és idegrendszeri szövődmények valószínűsége nagyobb.

 

Várandósság alatti bárányhimlő esetében milyen veszélyek fenyegetik az embryot/magzatot, a születendő kisbabát?

Ebben a kérdésben a legfontosabb tényező az idő, tehát, hogy a várandós nő a terhességének mely szakaszában, hányadik hetében fertőződik.

  • Első 20 hétben (különösen 8-20): congenitalis varicella syndroma (veleszületett bárányhimlő szindróma) : végtagfejlődési rendellenesség, hegesedések a bőrőn, központi idegrendszer fejlődési rendellenességei (agy atrófia- agysorvadás, agy fejlődésének hiányosságai, microcephalia- kisfejűség, szem gyulladása, mentális retardáció- csökkent szellemi tevékenység, paralízis- bénulás).
  • Ha a szülést megelőző kb. 5 nap során, valamint a postpartum (szülést követő) 48 órában alakul ki a bárányhimlő, az újszülött valószínűleg az ún. NEONATÁLIS VARICELLA- val fog megszületni, ami egy életveszélyes állapot. Az újszülött 10-12 napos korára súlyos fertőzésre lehet számítani, mely kezelés nélkül 30%-ban halálos.

 

Ha egy korábban bárányhimlőn át nem esett nő a várandóssága során találkozik a bárányhimlővel, azonnal érdemes a kezelő orvosához fordulni, hogy mérlegeljék, hogy mit lehet a továbbiakban tenni az anya és a születendő kisbaba egészségének érdekében.

 

Milyen lehetőségek vannak ha az anyuka tudomása szerint ezt megelőzően nem találkozott bárányhimlővel, most viszont várandósan igen?

Egy egyszerű vérvételt követően a vér vizsgálata során a bárányhimlő ellen termelt ellenanyagokból (továbbiakban varicella IgM, varicella IgG) továbbá a vírus kimutatásával megállapítható, hogy volt-e vagy ténylegesen nem volt azidáig bárányhimlős a kismama, illetve megállapítható, hogy jelenleg báranyhimlős-e. Ebben a pontban én most 2 vizsgálatot említek, az egyik a SZEROLÓGIA, a másik pedig a PCR vizsgálat.

  • A szerológia során a vírus ellen a szervezetünkben termelődő ellenanyagokat vizsgálják. Durván leegyszerűsítve ha a varicella IgM szintje magas, az most zajló bárányhimlő fertőzésre utal, ha a varicella IgG szintje magas az pedig korábban lezajlott fertőzésre utal. Az IgG értékéből lehet következtetni az esetleges védettségre, védettség szintjére korábban lezajlott bárányhimlő fertőzés esetén.

A szerológiát érdemes terhesség előtt elvégeztetni, még a babatervezés fázisában, hogy ellenőrizzük a védettség szintjét, továbbá ha nem megfelelő a védettség még a terhességet megelőzően lehetőség legyen a bárányhimlő elleni védőoltás beadására. Ha nem megfelelő a védettség szintje és a gyermeket tervező nő a védőoltás mellett dönt, akkor az oltástól számítva 1 hónapig nem javasolt teherbe esni. (mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés). Terhes nő nem kaphat bárányhimlő elleni védőoltást. Egy személyes megjegyzés: Az első terhességem előtt, valamint a 2 terhesség között is elvégeztettem a vizsgálatot.

  • A PCR (polymerase chain reaction) során magát a vírust lehet kimutatni. Ezt a vizsgálatot akkor érdemes elvégezni, ha feltételezhető, hogy a várandós nő találkozott bárányhimlőssel, de még nincs tünete a várandósnak. (Egy várandós nő feltételezhetően direkt nem találkozik bárányhimlőssel, ilyen akkor fordulhat mégis elő, ha a bárányhimlős a várandóssal történő találkozáskor még nem tud róla, hogy bárányhimlős, de esetlegesen fertőzhet.) Ennek a vizsgálatnak azért van jelentősége ebben az esetben, mert a várandós ha kimutatták már a szervezetéből a bárányhimlőt, de még nem alakultak ki a betegség tünetei, akkor egyéb tényezőket figyelembe véve az orvos mérlegeli a további terápiás lehetőségeket, melyek az immunglobulin készítmények, továbbá egyéb gyógyszeres kezelés, amik ha még időben vagyunk megvédhetik a várandós nőt és a fejlődő babát a súlyosabb következményektől. Itt is az idő a legfontosabb tényező, ha a várandós anyuka találkozott bárányhimlőssel, akiről a találkozás után derült ki, hogy bárányhimlős, érdemes mielőbb konzultálni a terhesgondozást végző orvossal.

 

Megelőzés: VÉDŐOLTÁS 

 

Mik a legfontosabb tudnivalók az oltásról?

  • Élő attenuált (legyengített) varicella-zoster vírust (VZV) tartalmaz
  • Egészséges embereknél az oltás nem okoz bárányhimlőt
  • Varilrix 9 hónapos kortól, Varivax 12 hónapos kortól
  • Az oltás következtében a szervezet ellenanyagokat termel, mely védettséget nyújt a bárányhimlővel szemben.
  • A bárányhimlő elleni védőoltás nem biztos, hogy kialakítja a teljes védettséget, de ha a bárányhimlő az oltás ellenére mégis kialakul, az valószínűleg enyhébb és szövődménymentes lesz.

 

Ki nem kaphat oltást?

  • Ha neomicinre, vagy az oltás bármely alkotójára érzékeny.
  • Ha allergiás reakció lépett fel korábban az oltás bármely összetevőére.
  • Ha lázas.
  • Ha várandós.
  • Ha immunhiányos állapota van.
  • Ha immunrendszert gyengítő gyógyszert szed.
  • Az immunrendszer védekezőképességének függvénye az oltás beadhatósága.

Oltást követően egy hónapig nem javasolt teherbe esni, olyannyira nem, hogy hatékony fogamzásgátlóval szükséges védekezni.
(mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).

 

Miről beszéljen orvosával mindenképpen az oltás beadatása előtt?

  • Minden vény nélkül kapható készítményről, amit az utóbbbi időben szedett.
  • Vényköteles gyógyszerekről, amiket az utóbbi időben szedett.
  • Különösen acetilszalicilsav (szalicilát) készítmények közelmúltban történő alkamazásáról.
  • A szalicilátoknak különösen nagy a jelentősége az oltás szempontjából, szalicilátkezelés után az oltást 6 héttel el kell halasztani a Reye syndroma elkerülése végett.

 

Bárányhimlő védőoltás (egyik gyártó cég) – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

  • Mikortól? 9 hónapos kortól

 

  • 9 hónál idősebb 12 évnél fiatalabb (2 oltás)
  • 13 éves vagy idősebb (2 oltás)

Az 1. oltás után a 2. oltást kb. 6 héttel később érdemes beadni (4 hétnél korábban ne).
Mint minden oltásnak, a bárányhimlő oltásnak is lehetnek szövődményei, az oltási szövődmények azonban ritkák, viszont a bárányhimlő fertőzés okozta szövődmények súlyosabbak és sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő.

 

Bárányhimlő védőoltás (másik gyártó cég) – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

  • Mikortól? 12 hónapos vagy annál idősebb (kivételes esetben, bizonyos helyzetekben 9 hónapos kortól)

 

  • 12 hónapostól 12 èves korig 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás között 12 hét különbséggel.
  • 13 éves vagy annál idősebb serdülő/ felnőtt számára 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás közt 4-8 hét különbséggel.

 

Fontos, hogy az oltás hűtőben 2-8 fok között tárolandó, a gyógyszertár és a hűtő között pedig célszerű hűtőtáskában szintén 2-8 fok között tárolni.

A védőoltással megelőzhető betegségeket érdemes kivédeni!

Védőoltás👍

 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

 

források:

https://www.cdc.gov/vaccines/hcp/vis/vis-statements/varicella.html

https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/pregnancy-week-by-week/expert-answers/chickenpox-and-pregnancy/faq-20057886

https://www.merck.com/product/usa/pi_circulars/v/varivax/varivax_pp

https://www.merckvaccines.com/Products/Varivax/Pages/home

https://gsk-compendium.hu/spc-varilrix-por-es-oldoszer-oldatos-injekciohoz

HPV – méhnyakrák – védőoltás

IMG_0589

A méhnyakrák megelőzésének két fontos pillére van. Az egyik a rendszeres szűrővizsgálat (a nemi élet kezdetétől, évente), a másik a védőoltás. A megelőzés akkor hatékony igazán, ha teljesül a védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálatok is.

 

A humán papilloma vírus (HPV) által okozott betegségeket 3 féle védőoltással tudjuk megelőzni. Fontos, hogy a nemi élet megkezdése előtt kerüljön beadásra az oltás. Ez azért fontos, mert a nemi élet megkezdése előtt kisebb a valószínűsége, hogy találkozott már az illető az adott HPV típusokkal, így az oltás ki tudja alakítani a védettséget az adott típussal szemben.

 

HPV tipizálás:
A méhszáj felszínéről és a méhnyakból speciális eszközzel gyors fájdalommentes (kicsit kellemetlen) vizsgálat során mintát vesz az orvos, majd a minta tipizálásra kerül. Ez alapján megmondható, hogy az adott páciens milyen HPV típusokkal találkozott. Az oltás szempontjából érdemes tipizálni, ha esetleg idősebb, már nemi életet élő páciensről beszélünk.
Ha nem az oltás szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor azoknál a pácienseknél kerülnek HPV-tipizálásra a minták, akiknél a méhnyakon citológiai eltérés van. A további kezelés szempontjából fontos a tipizálás. Más a “kotta” ha alacsony-, és más ha magas rizikójú HPV típusok vannak jelen.

 

HPV 16- szájüregi rák
Az orális szex során a HPV a szájüregben is hozzájárulhat tumoros elváltozások kialakulásához. A három, jelenleg elérhető védőoltás bármelyikével megelőzhető a HPV-16 fertőzés.

A HPV fertőzés spontán meggyógyulhat, ebben az esetben nem okoz problémát, de van, hogy állandósul a fertőzés és különböző szemölcsök illetve tumoros elváltozások kialakulásában szerepet játszik.

 

Az ismert HPV típusok 2 nagy csoportba sorolhatók.

Alacsony rizikójú törzsek (6,11)
Az alacsony rizikójú törzsek a szemölcsök kialakulását segítik elő.

Magas rizikójú törzsek (16,18,31,33,35,39,45,51,52,56,58,59,66,68)
A magas rizikójú törzsek szerepe legjelentősebb a méhnyakrák (nők) esetében, de fontos megemlíteni a további tumoros elváltozásokat, melyekben (mindkét nem esetében) szerepe van. Ezek a szájüregi tumoros elváltozások, anális tumorok, genitális régiót érintő tumoros elváltozások.

 

HPV és a fiúk/férfiak
A HPV oltást a fiúknak/férfiaknak is érdemes megkapni. Egyrészt, mert a nemi élet során “megy a ping-pong a HPV-vel”, másrészt pedig a férfiak esetében is hozzájárulhat a HPV fertőzés különböző betegségek kialakulásához, úgy mint:
1. Szemölcsök: hímvesszőn, analisan
2. Tumoros elváltozások: szájüregben, hímvesszőn, analisan

 

Védőoltások:
1.  Humán papillomavírus vakcina [16-os és 18-as típus] (rekombináns, adjuvánssal adszorbeált)

2.  Humán papillomavírus vakcina [6-os, 11-es, 16-os, 18-as típus] (Rekombináns, adszorbeált)

3.    Humán papillomavírus 9-valens vakcina (rekombináns, adszorbeált)

 

IMG_1085.PNG

 

 

Humán papillomavírus vakcina [16-os és 18-as típus] (rekombináns, adjuvánssal adszorbeált):

– 9 éves kortól

– Mi ellen véd? HPV-16 és HPV-18

– Mit okozhat a HPV-16, HPV-18? A HPV-16 és HPV-18 felelősek a méhnyakrák esetek kb. 70%-áért és a vulva, valamint a hüvely HPV-vel összefüggő rákmegelőző elváltozásainak 70%-áért.

– Nem nyújt védelmet az oltás azok számára, akik HPV-16 vagy -18 fertőzés okozta betegségben szenvednek, vagy az oltás időpontjában már HPV-16 vagy HPV-18 fertőzöttek.

– Hány védőoltást adnak be?

9-14 éves kor esetén 2 oltás
1. Tetszőlegesen választott időpont
2. 5-13 hónappal az első oltás után

15 év vagy annál idősebb esetén 3 oltás
1. Tetszőlegesen választott időpont
2. Egy hónappal az első oltás után
3. 6 hónappal az első oltás után

 

Humán papillómavírus vakcina [6-os, 11-es, 16-os, 18-as típus] (Rekombináns, adszorbeált)

– Mi ellen nyújt védelmet? HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusai által okozott megbetegedések

– Mit okozhatnak a HPV-6, HPV-11, HPV-16, HPV-18? Méhnyak, szeméremtest és hüvely rákmegelőző állapotait, végbélnyílás rákmegelőző állapotai, nemiszervek szemölcsei férfiaknál és nőknél, méhnyakrák és a végbélnyílás rákot.

– A HPV 16-os és 18-as típusai felelősek a méhnyakrákos megbetegedések hozzávetőleg 70%-áért, a végbélnyílás rák esetek 75-80%-áért, a szeméremtest és hüvely HPV okozta rákmegelőző állapotának 70%-áért, valamint a végbélnyílás HPV okozta rákmegelőző állapotainak 75%-áért. A HPV 6-os és 11-es típusai felelősek a genitális szemölcs megbetegedések kb. 90%-áért.

– Mire nyújt védelmet ez az oltás? 16-45 éves nők és 16-26 éves férfiak számára, klinikai vizsgálatokban bizonyított védelmet nyújtott a HPV 6, 11, 16 és 18 okozta megbetegedések ellen.

– 2 féle oltási séma

9-13 éves korig
1. oltás választott időpontban
2. oltás az első oltás után 6 hónappal

14 éves kor felett
oltás választott időpontban
oltás az első oltás után 2 hónappal
oltás az első oltás után 6 hónappal

 

Humán papillomavírus 9-valens vakcina (rekombináns, adszorbeált)

– Mi ellen nyújt védelmet? A HPV 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típusai által okozott megbetegedések ellen nyújt védelmet.

– Mik a HPV- (6,11,16,18,31,33,45,52,58) típusok által okozott betegségek? Méhnyak, szeméremtest és hüvely rákmegelőző állapotai és rákos megbetegedései, valamint férfiaknál és nőknél a végbélnyílás rákmegelőző állapotai és rákos megbetegedései, és a nemi szervek szemölcsei.

– 2 féle oltási séma

9-14 éves fiúk és lányok
1. oltás választott időpontban
2. oltás az első oltás után 5-13 hónap múlva

15 éves kor felett, fiúk és lányok
1. oltás választott időpontban
2. oltás az első oltás után 2 hónappal
3. oltás a 2. oltás után 4 hónappal

 

A méhnyakrák megelőzésének két fontos pillére van. Az egyik a rendszeres szűrővizsgálat (a nemi élet kezdetétől, évente), a másik a védőoltás. A megelőzés akkor hatékony igazán, ha teljesül a védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálatok is.

 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

 

Források:

http://www.ema.europa.eu/docs/hu_HU/document_library/EPAR_-_Product_Information/human/000721/WC500024632.pdf

http://www.ema.europa.eu/docs/hu_HU/document_library/EPAR_-_Product_Information/human/000732/WC500051549.pdf

http://www.ema.europa.eu/docs/hu_HU/document_library/EPAR_-_Summary_for_the_public/human/003852/WC500189114.pdf 

http://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2016/11/7_kardio_daganat_anyagcsere-pdf.pdf

 

IMG_1074

 

 

IMG_1082

 

 

Védőoltások – agyhártyagyulladás (meningitis)

Ebben a bejegyzésben az agyhártyagyulladásról írok egy rövid, tájékoztató jellegű összefoglalót.

Ezt a bejegyzést azért írom, mert az agyhártyagyulladás egy nagyon súlyos, sok esetben halálos megbetegedés, melynek egy jelentős hányadával szemben rendelkezünk védőoltással. Tehát ezen típusú megbetegedések nagy részét meg tudjuk előzni.

Mi okozhat meningitist?

 

 

IMG_1081.PNG

 

 

  • Baktériumok

                   Neisseria meningitidis A, B, C, W 135, Y,
                   Haemophilus influenzae B
                   Streptococcus pneumoniae
                   …

  • Vírusok
  • Egyéb

A meningitis egy nagyon súlyos megbetegedés. Nagyon gyorsan súlyosbodik a beteg állapota így gyakran a kezelés megkezdése előtt meghal a páciens, tehát nagyon fontos a tünetek azonnali felismerése és a kórházi ellátás mielőbbi megkezdezdése.

Mik ezek a tünetek?

IMG_0423.PNG

Hogyan jelentkezhet a betegség?

  • lappangási idő: 2-10 nap

IMG_0408

Hogyan terjed a betegség?

  • Köhögés, tüsszentés, közvetlen kontakt, orr- és garatváladék, nyál

Kik a legveszélyeztetettebbek?

  • Életkor szerint: csecsemők, tizenévesek, fiatal felnőttek
  • Zárt közösségek (bölcsi, ovi, suli, kollégiumok, bulik)
  • Lépeltávolításon átesettek, immunhiányos állapotok

Hogyan tudunk védekezni a betegség ellen?

IMG_1066

 

A megelőzésnek 2 módja van, az egyik a védőoltások beadása, a másik pedig az észlelt meningitises beteg környezetében még a betegség megjelenése előtt antibiotikum alkalmazása.

Egy kis statisztika…

IMG_0417

Két dolgot tartok a legfontosabbnak ebből a témából, az egyik a megelőzés (védőoltások), a másik pedig a tünetek ismerete, felismerése és időben megfelelő segélykérés. A meningitis esetében az idő a legfontosabb tényező, minél korábban meg kell kezdeni a terápiát.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

 

források:

http://www.ema.europa.eu/docs/hu_HU/document_library/EPAR_-_Summary_for_the_public/human/002226/WC500127665.pdf

http://www.hgye.hu/wp-content/uploads/Kulcsar-A.-p.de_..pdf

https://gsk-compendium.hu/pil-Menveo-por-es-oldat-oldatos-injekciohoz

 

Magyar oltási rend kisokos

IMG_0377.PNG

Röviden szeretném összefoglalni, amit szerintem érdemes tudni a védőoltásokról.

(A további oltásokról egy későbbi bejegyzésben fogok írni)

BCG: Bacillus Calmette- Guérin (kötelező)
– Mi ellen véd? tuberculosis (tüdőgümőkór)
– Megjegyzés: élő, attenuált (legyengített) kórokozók
– Mikor? 0-4 hó

DTPa: diftéria- tetanusz- acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag (kötelező)
– Mi ellen véd? (torokgyík- merevgörcs- szamárköhögés)
– Mikor? 2, 3, 4, 18 hó, 6 év,

Hib: Haemophilus influenzae B elleni oltóanyag (kötelező)
– Mi ellen véd? A Haemophilus influenzae B által okozott gennyes agyhártyagyulladásra, gégefedőgyulladásra. Gennyes agyhártyagyulladást más kórokozók is okozhatnak, de a védőoltás bevezetése előtt csecsemőkorban az egyik leggyakoribb kórokozó volt a Haemophilus influenzae B, ezért kell védőoltással védekezni ellene.
– Mikor? 2, 3, 4, 18 hó

IPV: inaktivált poliovírus vakcina (kötelező)
– Mi ellen véd? járványos gyermekbénukás
– Mikor? 2, 3, 4, 18 hó, 6 év

PCV: 13-valens konjugált pneumococcus vakcina (kötelező)
– Mi ellen véd? 13 féle Streptococcus pneumoniae baktérium által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), vérmérgezés (szepszis), agyhártyagyulladás (meningitis). Ezeket a betegségeket más kórokozók is okozhatják, így ezeknek a betegségeknek azon hányadára nyújt védelmet az oltás, melyet az oltásban lévő 13 leggyakrabban előforduló Str. pneumoniae baktériumok okoznak.
– Mikor? 2, 4, 12 hó

MMR: morbilli- mumpsz- rubeola elleni oltóanyag (kötelező)
– Mi ellen véd? kanyaró- mumpsz-rózsahímlő
– Megjegyzés: élő, attenuált (legyengített) kórokozók
– Mikor? 15 hó, 11 év (általános iskola 6. osztály)

dTap: diftéria- tetanus- acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag, újraoltás céljára (kötelező)
– Mi ellen véd? torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés
– Mikor? 11 év (általános iskola 6. osztály)

Hepatitis B: fertőző májgyulladás (kötelező)
– Mi ellen véd? fertőző májgyulladás
– Mikor? 12 év (általános iskola 7. osztály)

IMG_0324.PNG

HPV: humán papilloma vírus (önkéntes)
– Mi ellen véd? A HPV elleni védőoltás a legveszélyesebb, leggyakrabban betegségeket okozó  HPV típusok ellen nyújt védelmet.
– Megjegyzés: Önkéntes oltás. A HPV-nek több mint 130 típusa ismert. A HPV elleni védőoltás a legveszélyesebb, leggyakrabban betegségeket okozó HPV típusok ellen nyújt védelmet.
– Mit okoz a HPV? Méhnyakrák, bőrdaganatok, jóindulatú hámelváltozások, premalignus genitális lesiok, végbélrák, valamint genitális szemölcsök, szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok
– Mikor? 12 év (lányok, általános iskola 7. osztály)

IMG_0983

Igyekeztem nem a legmegrázóbb, de lehetőleg informatív képeket válogatni. Ennek ellenére szerintem így is elég felkavaró lett a képválogatás, nem véletlen, hogy ezen betegségek ellen kötelező védőoltásokkal védekezünk. Szerencsésnek érzem magam, hogy a mai világban élek, hogy most 2017-et írunk és ennyi minden ellen védekezünk kötelező jelleggel. A további védőoltásokról egy későbbi bejegyzésben fogok írni.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

 

források: 

http://www.oltasbiztonsag.hu/vacsatc_docs/?id=vml2017_emmi.pdf